2012. október 5., péntek

§ Nem focizunk ?


Megjöttem és hoztam az új részemet, remélem tetszeni fog nektek. Igaz kissé megkésve, de most volt csak egy kis szabadidőm. Ez a rész nem csak Henriett szemszöge lesz, ha elolvassátok meg tudjátok, hogy kikapta a rész 2. főszerepét. Nem is húzom tovább az időtöket, Jó olvasást.



"Nem focizunk?"


Amikor felkeltem egyből egy boldog érzés járt át, tudtam, hogy Niall Horan szeret. Amikor megfordultam, ez az érzés egyből elszállt, mert hűlt helyét találtam Niall-nek. Kipattantam az ágyamból majd benéztem a fürdőbe, de sehol sem találtam. Ennyi. Szóval már meg is unt Niall? Lentről hangokat hallottam, majd leszaladtam a lépcsőn és elhűlve figyeltem egy alakot, ahogy rugalmasan mozgott a konyhában.

 -  Hát te? – kérdeztem döbbenten. Megpördült ijjedten egyett, majd elejtette a kezében lévő tányérokat.
  -       Csak mosogatok.. – mondta majd széles vigyorral nézett rám Harry.
-          Most amúgy jól fejbe vernélek a mamuszommal, de mivel házi fiúsat játszol, így csak bológatok és nem bántalak. Meg amúgyse örülnének a fanok, hogy ha egy összevert Harry Styles-t látnának a színpadon. – mondtam neki majd elnevette magát.
-          Igazad van.
-          Nem tudod, hol van Niall? – kérdeztem tőle.
-   Niall-ék elmentek a stúdióba felvenni még pár számot. – mondta majd elkezdte összeseperni a széttört tányérok darabjait.
-          És te miért nem mentél velük? – kérdeztem meglepődve.
-        Nekem már a szólómat hamarabb felvették a múltkor azért maradtam olyan sokáig. – mondta Harry majd odavittem hozzá a lapátot.
-   És mikor jönnek, nem tudod? – kérdeztem tőle. Gyanúsan felhúzta a szemöldökét, majd megvonta a vállát.
-       Hát, talán este fele 11 óráig. – mondta majd szembe állt velem. A kezembe nyomot, egy bögrét, amiben forró csoki volt.
-    Köszi. És akkor mit fogunk ma csinálni? Vagyis van egyáltalán valami program mára? – kérdeztem tőle.
-    Elmehetnénk a parkba. – mondta. – Régóta sétáltam ilyen szép időben. – mutatott az ablakhoz.
-     Akkor majd ma sétálunk. – mondtam neki. Bólintott egyett, majd letette a bögréjét, és felment a lépcsőn. Én is letettem a bögrém majd én is felmentem a szobámba és kerestem valami szabadidős göncöt.
















(ezt a ruhát választottam)

Leengedve hagytam a hajam, majd kimentem a szobámból. Oda lent a nappaliban már Harry állt, és az ablakot nézte. Rajta is egy sportcipő volt egy halász gatya meg egy fehér felső. Oda mentem hozzá majd megpördültem előtte.

-          Na, ez elég lezser? – kérdeztem tőle nevetve.
-          Hűha.. Ez elég sportos. – mondta, de elnevette magát. A konyhába mentem, majd leszedtem a töltőről a telefonom és a zsebembe süllyesztettem. Harry már kint várt, majd bezártam az ajtót, és elindultunk a park felé.


Harry szemszöge:

Vajon Niall már behálózta Henriett-et? Mert ha nem akkor én megteszem azt, amit már olyan régóta várok. Ez jó nyálasan hangzott. És most is olyan szépen mosolyog, jó fej, minket szeret, nem pedig a hírnevünket. Zayn-el már tegnap beszélgettem arról, hogy ha nem-et fog mondani Henriett, akkor én nem tudom, mit csinálok. Csendben sétáltunk egymás mellett, majd végre a parkba értünk. Sok rajongóval találkoztam, és a végén én is belátom már elegem volt a sok aláírásból fényképezgetésből. Láttam már, hogy Henriett is unja, mert, amikor már vagy a 40.ik lánynak írtam alá, ő úgy döntött, hogy leül a parkban egy padra. Amikor aláírtam az utolsót, már a kezem is kiállt, így helyet törtem magamnak majd leültem Henriett mellé, mivel sétálni jöttünk.

-          Nem focizunk? – kérdezte hirtelen, én pedig megdöbbenve meresztettem a szemem.
-     Football? – kérdeztem vissza. Lou megőrült volna, hogy beállhat, de én nekem semmi kedvem sem volt futkározni, és már így is kiállt a lábam a sok állástól.
-          Igen. Tán nem félsz? – kérdezte.
-      Én? Dehogyis. – mondtam. Majd követtem, ahogy pár fiú közé odamegy és beszélget velük. Az egyiknek majdnem behúztam, mert annyira megnézte Henriett-et, már éppen mentem felé, amikor Henriett megfogta a kezem, majd levezetett a pálya szélére.
-      Beszéltem a fiúkkal és azt mondták, hogy beállhatunk. Én megyek a kapuba, te meg menj védeni. Rendben Hazza? – amikor kimondta a nevem megborzongtam. Követtem a pályára majd megálltam. 1 óra hosszáig fociztunk, alig párszor sikerült belerúgnom a labdába, de Henriett mintha már erre született volna, szinte minden gólt kivédett. Vagy csak azok a srácok rúgták túl lazán. Nevetve futott le a pályáról, majd elindultunk egy kávézóba. Amikor helyet foglaltunk megszólalt.
-          Nagyon jó volt ez a foci. Már régóta nem védtem. – mondta nevetve.
-          Ahhoz képest elég jó vagy. – ismertem be.
-   Köszönöm. De te nem nagyon védtél, és volt is, amikor fejbe rúgtak. – emlékeztetett, majd elhúzott szájjal fogdostam a fejemen lévő púpot.
-      Ha Ha Ha . Nem tehetek róla, hogy az a Lorenzó vagy kicsoda, túl erősen rúgta meg a labdát. – mondtam felháborodottan. Amikor Henriett-re néztem, láttam, hogy másfelé néz, én is követtem a szememmel majd láttam, hogy a lesifotósokat nézi.
-   Bocsi, mindenhova követnek. – mondtam. Tényleg rossz volt, hogy nem tudtam vele nyugodtan beszélgetni
-    Ugyan. – mondta majd megvonta a vállát. Láttam, hogy a halvány mosoly teljesen eltűnt az arcáról.
-          Jól vagy? – kérdeztem, majd próbáltam leolvasni valamit az arcáról, de nem tudtam szinte semmit..

Henriett szemszöge:

Hogy azt a… Ezek meg mit keresnek itt? Majd láttam, hogy Holly felém mutogat, elfordultam, de pár perc múlva a nyájas hangját hallottam meg.

-          Harry Styles.. – visította. – Annyira imádlak, adnál egy autogrammot? – a mű festett platina szőke haját hátradobta majd a 6 kg smink mögül rá mosolygott.
-          Persze. – Mondta Harry, majd elhúzta a száját. Nem tudom, mit legyeskedik ez a csaj itt, hiszen utálja Harry-t és a bandát is. Megint felment a pumpa bennem, majd amikor már a 4. képet is elkészítették elegem volt. Láttam, hogy Harry-nek sem tetszik a szitu így visszaadta a telefonját Holly-nak de Holly nem tágított és leült az egyik székre. Kifújtam a levegőt, majd próbáltam nyugtatni magamat, de úgy megütöttem volna most Holly-t. És amikor oda figyeltem hirtelen megcsókolta, amitől már elborult az agyam. Ez a ribanc nem tudja, hogy velem van Harry és nem vele? Felálltam a székből, majd leszedtem Harry-ről. És ellöktem az útból, a szerencsétlen meg majdnem felbukott a 20 cm tűsarkújában. Hát igen esküszöm, ezzel a cipővel már ölni lehetne.. Láttam, hogy összehúzta a szemét majd megindult felém, már lendítettem volna az öklöm, de Harry lefogott.
-          Nem éri meg. – suttogta a fülembe. Láttam, hogy Holly elkezd nevetni.
-          Na mi van ? ilyenkor nem nagy a pofád mi? – mondta gúnyosan. Előtört belőlem, ahogy anyámról, és ahogy apámról beszélt. Kitéptem magam Harry karjából, majd ököllel jól arcon ütöttem. Láttam, hogy Harry lefogott, majd a vérző orrú Holly-ra néztem. A lesifotósok azonnal lefényképeztek, majd közelebbről is levették az eseményeket. Dúlt bennem a harag, szét akartam verni annak a libának a fejét, majd Harry elkezdett elfelé húzni a kávézó elől. Kiértünk egy mezőre, majd amikor már megnyugodtam elnevette magát.
-          Mi az? – kérdeztem én is mosolyogva
-          Nem csak az, hogy-hogy elintézted azt a lányt. Már esküszöm én is megakartam ütni. – mondta majd megint elnevette magát.
-          Annyira idegesített már az a csaj. Így is pokollá tette az életem a gimiben, most meg a szüleimet is szidta jobbra-balra, és amikor megcsókolt, akkor ment fel bennem a pumpa.
-          Hogy érted azt, hogy pokollá tette az életed? – Kérdezte Harry, majd figyelni kezdett. Most mondjam el neki ugyan azt, mint amit Niall-nek elmondtam?
-          Hát, volt egy barátom Tyler, ő volt a suli cuki fiúja. Minden lány szerelmes volt belé, még én is. Lényeg, hogy egyik nap odajött és randira hívott, majd amikor vártam a megbeszélt tali helyen a fiú nem volt ott.. – megint feltört bennem az az érzés, mint amit akkor éreztem- vártam rá 1 órát, majd Holly kíséretével elmondta, hogy csak átvert, ilyen falusi csicskával mint én, nem foglalkozik. Utána pedig, az egész iskola előtt az ebédlőben felolvasott egy kínos levelet, és szarrá oltott. – mondtam majd elfordultam, de nem tudtam elrejteni a ki gördülő könnycseppeket.
-          Nekem sem volt, jobb gyerekkorom. Engem meg utáltak az állatok. – mondta majd ezen elnevettem magam. Felé fordultam, majd egy hirtelen jött mozdulattal letörölte az arcomon maradt könnycseppeket. Most már miért nem tudom az érzéseimet szabályozni? Eddig olyan jól el tudtam rejteni, most meg mindenen sírok..
-          Nem vagy egyedül. – mondta majd közelebb húzódott, és megcsókolt. Emlékszem pár hónappal ezelőtt, még csak azon elmélkedtem, hogy vajon milyen lehet, Harry illata, vagy, hogy milyen lehet, ha Harry átölel, most meg Harry Styles-el csókolózom. Eszembe jutott Niall, majd elhúzódtam tőle.
-          Azt hittem, hogy… - mondta majd lehajtottam a fejem.
-          Nem mondtam, még senki sem tudja, és még nem is nyilvános, de együtt vagyok Niall-el. – Mondtam, majd amikor rá néztem, láttam, hogy eltorzul az arca.
-          Ezt mondhattad volna kicsivel korábban is. – majd elfordult.
-          Sajnálom. De még nem is tud róla senki, meg tegnap vele aludtam..
-          Hogy vele aludtál? – kérdezte elhűlve. – Későre jár ideje haza indulni. Láttam, hogy szó nélkül elindult hazafelé. Megint megbántottam Harry-t, újra és újra csak mindenkinek fájdalmat okozok. És ez a csók Harry-vel. Olyan lelkiismeret furdalásom van amiatt, hogy most megcsókoltam Harry-t, úgy érzem, mintha elárultam volna, és most még meg is bántottam őt.. Meg sem várt, így szinte csak futottam utána, majd amikor végre hazaértem, megnyugodva vettem észre, hogy nyitva van a bejárati ajtó. A nappaliból hangokat hallottam. Felakasztottam a kabátomat, majd Harry-t követtem, ahogy besétáltunk a nappaliba. Niall figyelt fel először majd egy mosolyt küldött, én is visszamosolyogtam rá, majd láttam, hogy Harry megrázta a fejét.
-          Ti tudtátok, hogy Niall és Henriett összejöttek? – kérdezte Harry, majd egy percre levegőt is alig tudtam venni.
-          Tessék? Ez igaz Niall? – kérdezte Lou.

Niall rám nézett, majd én Harry-re.

- Félre ismertelek Harry, te aztán barát vagy. – mondtam neki flegmán, majd ott hagytam őket a nappaliban és bezárkóztam a szobámba. Leültem az ágyamra, majd belebokszoltam a párnámba, és hanyatt fekve elgondolkoztam Harry-n. Tudtam, hogy minden sztár-ban van valami féreg, de hogy Harry-ben ekkora lenne… 

2 megjegyzés:

  1. Elképesztően jólírsz.:$ Kövi részt gyorsan.:DD Amúgy nézz be hozzám is légyszii.:D http://the1direction.blogspot.ro/

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm szépeen :$ Rendbeeen :D ♥

    VálaszTörlés