Először is bocsánatot szeretnék kérni mindenkitől, hogy ilyen késői időpontban teszem fel az új részt. Nagyon zsúfolt hetem volt, és fú rengeteget kellett tanulnom. De most ebben a három napban mindent bepótolok.. Mindenki tudja, hogy az egyik 1 D fiunk tegnap ünnepelte a 19. születésnapját : ) Nagy nagy és késői Boldog Születés napot neki ^^ Nah de itt is a következő rész :) Jó olvasást  : )

Egy nagyon jó ötletem támadt

Elgondolkozva nyújtóztam egyett az ágyamban, majd egy hatalmas ajtó csapódást halottam odalent. De most nem nagyon érdekelt, így visszafeküdtem az ágyra. Hirtelen az órámra esett a szemem, és hihetetlenkedve észrevettem, hogy 6: 30 – at mutat az óra. Leugrottam az ágyról majd felvettem egy kabátot és a cipőmet majd szaladtam ki az ajtón. Idegesen vettem észre, hogy odakint esik az eső. Felvettem a kapucnyim és szinte rohanva tettem meg a lépéseket Adison házáig. Majd végre a kilincsen volt a kezem. Becsengettem majd Adison anyukája jött ki.

-          Szia, Henriett! – szólalt meg Mrs.Limet mosolyogva.

-          Csókolom Adison-t keresem.

-          Fent van a szobájában. – majd elborult az arca.

Bólintottam egyett, majd felmentem a lépcsőn Adison szobája felé. Benyitottam majd mindenhol zsebkendőket pillantottam meg. Adison az ágyán volt a párnája felé fordulva. Amikor ráléptem egy papírra azonnal megfordult, és elkezdte ezt mondani:

-          Anya nem meg mondtam, hogy… - kezdte el majd egy mosollyal a nyakamba ugrott. – Henriett!

-          Jól vagy? - Kérdeztem, miután végre elengedett.

-          Hát el vagyok. – mondta szomorkásan..

-          Elmondod mi a baj? – kérdeztem tőle

-           

Rám nézett a nagy barna szemével, amiben szomorúság rejtőzött.

-          Hát, elmondhatom dióhéjban.

-          Na rajta. – mondtam, majd biztatóan megfogtam a kezét.

-          Úgy volt, hogy még a turnén voltunk. Zayn a többiekkel elment bulizni és szórakozni. Én otthon maradtam Simon-nal és Tv-ztünk. 12 óra fele én mentem már aludni. Csak hogy én nem tudtam elaludni. Majd hallottam egy ajtónyitódást. Leosonkodtam a lépcsőn, majd meghallottam, ahogy Lou ezt mondja.

-          „ Ne mondd el ezt az esti incidenst Adisonnak rendben Niall? ki akadna, ha megtudná, hogy mi volt. „

 Én már gondoltam, hogy lánnyal volt Zayn, mivel női parfümöt éreztem rajta. Aztán hirtelen beszaladtam a szobámba majd a takaró alá bújtam, ne hogy észrevegye Zayn, hogy hallgatóztam. Egész este nem tudtam aludni, forgolódtam. Amikor reggel felkeltem nem tudtam már halogatni a reggelinél megkérdeztem erről Zayn-t. Olyan szemekkel nézett rám, mintha elme roggyant lennék. Persze hogy a szemembe hazudott. Elkezdte nekem mondani, hogy ő biztos, hogy nem csalt meg, meg hogy ő nem is volt semmilyen lánnyal. Majd már szinte ordibáltunk egymással, megfogta magát és kiment az ajtón. Amikor délután visszajött vörös volt a szeme, és közölte velem, hogy vége.. – Mesélte el majd elcsuklott a hangja.

-          Sajnálom. - Mondtam.

-          Pedig én nem akartam, hogy vége legyen! – mondta, majd elkezdett zokogni.

Pár perc múlva álomba sírta magát Adison, nem akartam itt hagyni majd bekapcsoltam a laptopját. Tudom, nem lehetne más laptopjában kutatni, de egy nagyon jó ötletem támadt. Megvártam, míg bejött Adison Twitter-e . Felléptem majd olyan döbbentem képet vághattam. Volt is okom, mert Adisonnak 12 privát üzenete volt. Amikor megnyitottam döbbenten vettem észre, hogy Zayn Malik-tól jött az összes üzenet. Láttam, hogy feljött Zayn így gondoltam, hogy ráírok.

-          Szia Zayn. Henriett vagyok. – írtam neki.

-          Szia, Henriett. - mondta

-          Hallottam össze kaptál Adsion-nal.

-          Igen. Már vagy 10 üzenetet, vagy ha nem többet is küldtem, hogy bocsásson meg. Idegemben írtam én olyanokat. – írta.

-          Éppen alszik. Álomba sírta magát. – írtam én.

-          Annyira sajnálom! Bárcsak vissza tudnám fordítani az időt! .

-          Nem a te hibád. Adison féltékeny típus..

-          Nem voltam semmilyen lánnyal. Csak egy rajongó akart velem képet. Ennyi történt, de Adison nem hitte el.

-          Zayn, Zayn. Én értem! Megpróbálom Adison-t befolyásolni.. Rendben?

-          Azt megköszönném. – mondta és tett egy smile-t.

-          Na, szia Zayn. Adison kezd ébredezni.

-          Szia, Henriett! És még egyszer, köszi. Tartozom neked eggyel.

Gyorsan kiléptem Adison Twitter-éből, majd lecsaptam gyorsan a laptop tetejét. Amikor megfordultam Adison furcsán nézett rám.

-          Ne haragudj A.D . Twitterem-en voltam fent. – mondtam halvány mosollyal.

-          Semmi baj. – mondta nevetve. – És volt valami érdekes? – kérdezte

Hát érdekes az volt. Nem fogom elmondani Adison-nak ezt a Zayn-es sztorit, viszont majd valahogy kitalálom azt, hogy hogyan szervezzek találkozót Zayn-ek és Adison-nak.

-          Hát nem volt érdekes dolog.

-          Rendben Henriett. – mondta, majd hátra vetette magát az ágyon.

Fú, ha nem fog jól elsülni ez az Adison-os és Zayn-es dolog, nem tudom, mit fogok csinálni.. Össze kell jönniük. Annyira összeillenek. Tudom még nem régen ki nem állhattam Zayn-t, de még a vak is látja, hogy egymás nélkül nem bírják ki. Tennem kell valamit, és bármi áron újra, de újra össze fogom őket hozni egy párnak, vagy ne legyen a nevem Henriett Farkson. . .